| |
|
A hűtés története:
Ha hűtésről beszélünk, és a kezdeti időszakot keressük, akkor bizony egészen az ókorba kell visszamennünk, méghozzá időszámításunk előtt 2500-ra. Az akkori falfestményeken már tisztán kivehetők a hűtés első jelei. A párolgás hőelvonó képességét használták fel akkoriban.
Az eljárás rendkívül egyszerű, és a mai napig működik. A hűtendő folyadékot olyan agyagkorsóba töltötték, amin nem volt zománcréteg, így a pólusokon keresztül átszivárgott ital elpárolgott a külső felületen, és létrejött a hűtés folyamata.
Később természetes havat és jeget is bevetettek, viszont ezek szállítása a távolság miatt csak nagyobb erőfeszítések árán volt fenntartható.
A XVI. században már sós oldatokat használtak hűtésre. Ha sót oldunk fel vízben, az oldás közben a folyadék lehűl.
Az igazi áttörés 1755-ben következett be William Cullen-nek köszönhetően, aki először állított elő mesterséges jeget etil-éter segítségével. Ezt az eljárást 1835-ben Perkins szabadalmaztatatta. A mai hűtőgépek működési elve 1842-ben született meg és 1867-ben már vasúti kocsikban is használták. Ezek a szerkezetek ammóniával működtek, amiből az elsőt Ferdinand Carré építette, 1859-ben. 1928-ban feltalálták a freont. Pár évtized múltán, (1974-ben) kimutatták károsító hatását. Azóta különböző helyettesítő közegeket használnak a környezet megóvása érdekében.
A mai világunkban oly módon felgyorsult a fejlődés a klímaberendezések és a hűtőgépek terén egyaránt, hogy évről - évre egyre modernebb, energiatakarékosabb és maximálisan a felhasználók igényeihez igazodó gépeket találunk. A hűtésen túl az egészséges levegő, a páratartalom, a zajtalan működés és a design is nagy szerepet játszik, mindannyiunk örömére.
Az alacsony fogyasztás titka:
Képzeljen el egy olyan klímaberendezést, ami akár 30-40% -al kevesebb villamos energiát fogyaszt, mint hagyományos társaik. Ráadásul a méretei kisebbek, működése csendesebb, hőn tartása pontosabb. Vajon létezik ilyen? Mi a titka?
A csoda a berendezés szíve…a kompresszor. A hagyományos klímaberendezés olyan kompresszorral van ellátva, ami csak maximális fordulatszámon tud dolgozni. Ezzel ellentétben modern társaik már szabályozható fordulattal működnek. Így mindig csak annyit hűt, amennyi éppen szükséges és villamos energiafelhasználása is ehhez igazodik. Az ilyen inverteres klímaberendezések kimagaslóan jó fogyasztási értékekkel bírnak és hosszú távú fenntartási költsége rendkívül kedvező.
Szinte mindegyik gyártó megjelent már ezzel a technológiával készült gépeivel, tehát a választás széles palettán mozog.
Az inverteres gépek vételi ára magasabb a hagyományosénál, de fenntartása rövid időn belül kompenzálja a befektetést. A klímaberendezés hosszú távra szól, az otthona része. Nézzen a jövőbe, és élvezze e remek találmány minden előnyét!
Kedvező ára, és megbízhatósága miatt a következő típusokat ajánljuk az inverteres technológiával készültek közül:
Fisher FSI-95HFD (2,65 kW hűtőteljesítmény) E.E.R - 3,27 W/W
Fisher FSI-125HFD (3,5 kW hűtőteljesítmény) E.E.R - 3,33 W/W
További energiacsökkentő megoldások:
EC ventilátor:
A hagyományos ventilátorok váltakozó feszültéséggel megtáplált villanymotorral működnek. Ezzel ellentétben az EC ventilátorok egyenáramú elektromágneses DC motorral rendelkeznek. Előnye, hogy fordulata szakaszmentesen változtatható, ezáltal egy csendesebb, hosszabb élettartamú, magas hatásfokú ventilátort kapunk. Az EC ventilátorral rendelkező klímaberendezések energiafogyasztása kevesebb lesz, ezzel újabb forintokat tudunk megspórolni.
Az árnyékos oldal:
A klímaberendezések kültéri egysége a hűtés során hőt ad le. Minél alacsonyabb hőmérsékletű levegő veszi körül, annál könnyebb, és gyorsabb a hő leadás folyamata. Láthatjuk tehát, hogy a kültéri egységnek hűvös, légjárta helyre van szüksége ahhoz, hogy hatékonyabban és kisebb energiafelhasználással tudjon működni. Családi házaknál a legalkalmasabb erre az épület árnyékos oldala (északi), vagy olyan hely, ahová a napszak során kevés napsütés jut.
Redőny, vagy reluxa:
További energiát és pénzt spórolhatunk meg magunknak azzal, ha a klimatizált helyiség ablakain használjuk a redőnyt, vagy reluxát. Nem kell feltétlenül sötétben hűsölnünk, de ha az ablakot akár félig árnyékossá tesszük, máris kevesebb meleg bombázza a belső légteret.
Az energiatakarékos klímaberendezés árulkodó jelei:
Az Európai Unió kötelezően előírja, hogy a forgalmazott klímaberendezéseken szerepeljen az energiaosztály szerinti besorolás. De vajon mit jelent ez számunkra?
Az energia besorolást az úgynevezett jósági fokkal jellemzik:
COP (Coefficient of performance): a leadott termikus teljesítmény és a felvett elektromos teljesítmény hányadosa.
E.E.R. (Energy Efficiency Ratio): egy adott munkapontban a folyadékhűtő leadott teljesítménye és a felvett elektromos energia hányadosa.
Mindkét esetben a készülék által leadott energia értékét elosztják a felvett energia értékével. Egy példával élve: A klímaberendezés COP értéke 3,3 W/W, tehát 1 kW villamos energia felvétele mellett, 3,3 kW termikus energiát ad le. Minél magasabb ez az érték annál energiatakarékosabb a berendezésünk, alacsonyabb a fogyasztása.
Az alábbi táblázat a split és multisplit klímaberendezésekre vonatkozó COP és E.E.R. értékeket mutatja:
|
